2012. április közepén, a Véderő extrémista csoport paramilitáris kiképzőtábort tartott Bugyi mellett, ahol a részletes program a következő feladatokból és gyakorlatokból állt: 1.nap: Véderő jövőjének tisztázása, megbeszélések, alaki kiképzés, harcászati alakzatok, földharc, éjszakai harcászat, őrség beosztás 2. nap: harcászati alakzatok, rangjelzések, önvédelem, kézi tusa, lövészet.
2012. március végén, a kuruc.info közleményben jelezte, hogy a Véderő extrémista csoport katonai tábort szervez Pest megyében.
2012. március elején a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, az Új Magyar Gárda, a Betyársereg, a Véderő és egy parlamenti párt tüntetést tart Jászjákóhalmán „Demonstráció a közbiztonságért” címmel.
2011. december elején a szolgáltató blokkolta a Véderő csoport internetes honlapját.
2011. november 3-án gyöngyöspatai házában holtan találták Eszes Tamást, a Véderő Honvédei Nemzeti Felszabadító Front extrémista csoport vezetőjét. Napokkal később, a bulvásajtó által terjesztett híreket cáfolva a Rendőrség kizárta az indegenkezűség lehetőségét Eszes Tamás öngyilkosságával kapcsolatban.
A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) 2007-ben a második világháborút megelőző, Gömbös Gyula nevéhez fűződő Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) nevű fasiszta csoport újraalakításával jött létre. Az Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) néven bejegyzett szervezet küldetése megegyezett a 80 évvel korábban életre hívott radikális csoport céljaival (területi revízió, a magyar zsidó közösség „hatalmi pozíciókból való eltávolítása”). A militáns elvek alapján szerveződött gyűlöletcsoport 2008-ra több részre szakadt, ami az ún. katonai szárny megerősödésének kedvezett.
A 2008-ban az újjászerveződött katonai szárny Véderő Honvédei Nemzeti Felszabadító Front néven legfontosabb céljaként „a magyarság militáns felkészítését” jelölte meg. A csoport aktivitását mutatja, hogy csupán 2010 nyarán négy nyílt katonai kiképzőtábort rendezett, amelyek során a csoport, illetve a társszervezetek tagjainak erőnléti, harcászati és fegyveres felkészítése folyt. A „tisztek” elmondása szerint ezekben a táborokban „a cigányság, a zsidóság, illetve az elhibázott politikai döntések miatt” kialakult „háborús helyzetre” való felkészítés zajlik.
A szervezet eszmeisége erősen militáns. Ennek megfelelően szervezeti felépítése erősen hierarchikus, tagjai a Magyar Honvédség hivatásos állományának egyenruháját imitáló öltözéket viselnek.
A gyűlöletcsoport rövid távú céljai között szerepel, hogy mind a 19 magyar megyében véderős századot alakítson. Ennek megfelelően a katonai kiképzőtáborok alkalmával, illetve az interneten folyamatos tagtoborzást folytat. A propaganda plakátokon a Véderő tagjai antant sapkában, arcukat szénnel feketére festve, terepszínű öltözékben, derékig iszapban gázolva, karjukban fegyverrel hívnak fel a csatlakozásra. A tagfelvétel korhoz, magassághoz és fizikai állóképességhez kötött, ennek megfelelően a válogatást követően a jelentkezők a „leventeképző”, a „katonai rendész”, a „rohamosztagos század”, a „gyalogos század”, illetve a „díszszázad” a tagjaivá válnak.
A Véderő első nyilvános szereplésére 2008-ban, egy kormányellenes demonstráción került sor Budapesten. A katonai egyenruhára emlékeztető uniformisban felvonuló szervezet tagjai közül a Véderő „főparancsnoka” szólalt fel. Eszes Tamás a demonstráció eredeti témájától elkanyarodva a magyar roma és a meleg közösséget támadta.
A csoport neonáci ideológiai hátterét támasztja alá, hogy az újkori MOVE egyik alapítója, Koncz Hunkürthy Attila korábban egy közösségi portálon náci karlendítéssel tisztelgett, bemutatkozó oldalán pedig a nemzetiszocialista retorika jegyében született bejegyzés volt olvasható: „Ha egy rassz szellemisége statisztikailag lejjebb van egy adott rasszhoz képest, akkor az alsóbbrendűbb a másik rassznál; Ez pedig nem fajelmélet, hanem biológiai tény!"
A Véderő szoros kapcsolatot ápol több más gyűlöletcsoporttal és rendszeresen képviselteti magát a szélsőjobboldali extrémizmus rendezvényein. 2009-ben részt vett a holokauszt áldozatainak emlékére megrendezett Élet menete ellen szervezett provokatív akcióban, a cinikusan „Igazság menetének” keresztelt holokauszt-tagadó rendezvényen. 2010 októberében a csoport képviseltette magát a Pax Hungarica által rendezett megemlékezésen, amely az 1956-os forradalom mellett az 1944-es, Szálasi Ferenc által vezetett nyilas puccs „hőseire” emlékezett.
2011 februárjában lemondott minden tisztségéről Eszes Tamás, a Véderő „főparancsnoka”.
2011 márciusában az Új Magyar Gárda - a 'Szebb Jövőért Polgárőrség' neve alatt – közel egy hónapig tartó rasszista provokatív kampányt tartott Gyöngyöspatán a helyi roma közösség ellen, amihez Véderő egy csoportja is csatlakozott. A gyűlöletcsoport négyfős csoportját a Rendőrség előállította a helyszínen.
2011 áprilisában a félkatonai szervezet nyílt levelében lemondásra szólította fel Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort, amennyiben "nem képes rendet tenni" és kezelni a "cigánybűnözést". 2011 márciusában több szélsőjobboldali ideológiájú csoport erődemonstrációval félemlítette meg Gyöngyöspata roma közösségét. A gyűlöletcsoportok ehhez hasonló eszközöket várnának el a magyar kormánytól a perifériára szorult magyar állampolgárok helyzetének orvoslására.
A Véderő 2011. április elején tett nyilatkozatának megfelelően a hónap közepén hozzálátott egy „országos kiképzőbázis” kiépítéséhez Gyöngyöspatán, közvetlenül a település romák lakta részének szomszédságában. Meg nem erősített sajtóértesülések szerint - a Szebb Jövőért Polgárőrség neve alatt - az Új Magyar Gárda és a Betyársereg tagjai is részt vettek a tábor kialakításában. Az Intézet második Kockázatjelentésében vázolt forgatókönyvnek megfelelően az extrémista szervezet jelenléte súlyosan fokozta a társadalmi feszültséget a településen. Feltehetően a helyzet súlyosbodása és az eddig eredménytelen intézkedések miatt lemondott Gyöngyöspata polgármestere.
2011. április 22-én a Gyöngyöspatán kezdődő Véderő kiképzőtábor miatt összesen háromszáz roma gyermek és nő hagyta el otthonát. A rendezvény végül meghiúsult, miután a Rendőrség garázdaság miatt nyolc résztvevőt szabálysértési őrizetbe vett. Az Egri Városi Bíróság nem jogerős ítéletében megszüntette a bírósági eljárást az őrizetbe vettek ellen. Szabadlábra helyezését követően Eszes Tamás, a gyűlöletcsoport vezetője elmondta: "azt üzenem Pintér Sándor Belügyminiszter Úrnak, hogy most arcon vágta magát ököllel, nem egy pofont kapott saját magától". Hozzátette továbbá, hogy indul a Gyöngyöspatán megüresedett polgármesteri székért. A sajtónak tett nyilatkozata szerint testi sértésért és garázdaságért többször büntették, és a francia idegenlégióban tett szolgálata ihlette a gyűlöletcsoport által viselt egyenruhát.
2011. április végén a tárhely-szolgáltató gyűlöletkeltő és fajüldözésre utaló tartalma miatt zárolta a Véderő honlapját. A gyűlöletcsoport pár napon belül új címen ismét regisztráltatta honlapját, ahol a szervezet megerősítése érdekében azonnal megkezdte a tagtoborzást.
Az Egri Városi Bíróság felmentő ítéletét követően a Véderő és a Betyársereg tagjai fokozatosan visszaszivárogtak Gyöngyöspatára. 2011. április 26-án a helyi roma közösséget ért sorozatos provokatív akciók hatására összecsapás tört ki, ami miatt három embert kórházba szállítottak.
Rendőrség által közzétett felvétel a Gyöngyöspatán 2011. április 26-án kirobbant incidens kezdetéről.
2011 májusában felhívásban kérte a szervezet szimpatizánsait, hogy a rendvédelmi szervezetek budapesti tüntetésén Eszes Tamást követve egyenruhában vegyenek részt. A gyűlöletcsoport vezetője bejelentette, hogy bár "nem elégedettek" a rendvédelmi szervezetek munkájának színvonalával, szolidaritásukat kívánják kifejezni a rendvédelmi szervezetek munkatársaival.
2011. május 21-22-én a Véderő katonai kiképzőtábort tartott a Pest megyei Csemőn. A résztvevők - többségükben fiatalkorúak és nők - terepszínű, véderős egyenruhában harcászati és fegyverismereti oktatást kaptak, majd gyakorlati feladatokat hajtottak végre. A helyszínre érkező Eszes Tamást a Rendőrség igazoltatta, a tábor azonban hatósági beavatkozás nélkül ért véget.
2011 júniusában ismét toborzó akcióba kezdett: internetes plakátokon hirdeti a csoporthoz való csatlakozást. Az egyértelmű kormányzati szabályozást figyelmen kívül hagyva – amely szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít – 2011. június végén katonai kiképzőtábort szervez, amelyen a gyűlöletcsoport tagjai mellett szimpatizánsai is részt vehetnek.
2011. június közepén a csoport vezetője Gyöngyöspatán egy „egyeztetés” során – melyen a tavaszi extrémista kampányok nyomán megüresedett polgármesteri székért folytatott választási kampány „kulturált lebonyolításáról” egyeztettek volna – megtámadta az egyik parlamenti párt színeiben induló ellenfelét. Az esetet követően a Rendőrség garázdaság megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. Az előállítására kiérkező rendőrök intézkedésének Eszes Tamás ellenállt, egy társa a rendőrökre támadt. Ezt követően Eszes Tamást a bíróság bűnösnek találta hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, amiért nem jogerős ítéletében egy év hat hónap börtönre ítélte, négy évre felfüggesztve. A gyűlöletcsoport vezetőjét a tárgyalást követően a bíróság szabadlábra helyezte, hogy ezután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai azonnal őrizetbe vegyék, s kihallgatásra Egerbe szállítsák - ezúttal adócsalás gyanúja miatt.
Médiavisszhang nélkül maradt a Véderő 2011. júliusi propagandaakciója, amely során „Heteroké a jövő” címmel szervezett demonstrációt „normális szexuális kapcsolatban élő és gondolkodó magyar emberek” számára a budapesti Meleg Méltóság Menet ellen.
2011. szeptember végén ismét bejelentette lemondását Eszes Tamás a Véderő csoport vezetője. Helyét Janicsek János veszi át, aki a gyöngyöspatai verekedés egyik főszereplője is volt. A “lemondás” komolysága ugyanakkor kérdéses: az extrémista csoport az év elején egyszer már eljátszotta ezt a forgatókönyvet. Eszes Tamás akkor is “lemondott”, ami nem akadályozta abban, hogy a következő hónapokban Gyöngyöspatán paramilitáris kiképzőbázis felépítésébe kezdjen, a konfliktus során a csoport vezetőjeként országos ismértségre tegyen szert, majd - sikertelenül - induljon a helyi polgármesteri székért. Eszest ugyanakkor a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti bizottság is beidézte - nem zárható tehát ki, hogy a formális “lemondással” az extrémista vezető a parlamenti megjelenés elől próbál kitérni.
2011. október közepén az Eszes Tamás vezette Véderő csatlakozott a Magyar Nemzeti Gárda ernyőszervezetéhez. Ezzel a két extrémista csoport közötti együttműködés formális kereteket kapott.