Athena Institute Investigations

English

Véderő Honvédei Nemzeti Felszabadító Front

  • Alakult: 2008.
  • Becsült létszám: 25
  • Feltételezett központ: Budapest
  • Feltételezett vezető(k): Janicsek János, Porubszky Zsolt (korábban: Eszes Tamás)
  • Ideológia: neonáci
  • Kockázati besorolás: 5
  • Aktív/Inaktív: Aktív


Utolsó frissítés: 2012. 04. 16.

A Véderő Honvédei Nemzeti Felszabadító Front 2008-ban, a Magyar Országos Véderő Egyesületből való kilépéssel alakult. Az extrémista csoport fő tevékenységét katonai kiképzőtáborok szervezésében határozta meg, amelyen több extrémista szerveződés fegyveres felkészítése is zajlott. Rendszeresen képviselteti magát hungarista rendezvényeken, ideológiai eszmerendszere a nemzetiszocializmushoz köthető. Eszes Tamás, a Véderő 2011. novemberében öngyilkosságot elkövető vezetője a magyar médiában antiszemita, romaellenes és homofób kijelentéseiről volt ismert.

2012. április közepén, a Véderő extrémista csoport paramilitáris kiképzőtábort tartott Bugyi mellett, ahol a részletes program a következő feladatokból és gyakorlatokból állt: 1.nap: Véderő jövőjének tisztázása, megbeszélések, alaki kiképzés, harcászati alakzatok, földharc, éjszakai harcászat, őrség beosztás 2. nap: harcászati alakzatok, rangjelzések, önvédelem, kézi tusa, lövészet. 

2012. március végén, a kuruc.info közleményben jelezte, hogy a Véderő extrémista csoport katonai tábort szervez Pest megyében.

2012. március elején a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, az Új Magyar Gárda, a Betyársereg, a Véderő és egy parlamenti párt tüntetést tart Jászjákóhalmán „Demonstráció a közbiztonságért” címmel.

2011. december elején a szolgáltató blokkolta a Véderő csoport internetes honlapját.

2011. november 3-án gyöngyöspatai házában holtan találták Eszes Tamást, a Véderő Honvédei Nemzeti Felszabadító Front extrémista csoport vezetőjét. Napokkal később, a bulvásajtó által terjesztett híreket cáfolva a Rendőrség kizárta az indegenkezűség lehetőségét Eszes Tamás öngyilkosságával kapcsolatban.

A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) 2007-ben a második világháborút megelőző, Gömbös Gyula nevéhez fűződő Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) nevű fasiszta csoport újraalakításával jött létre. Az Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) néven bejegyzett szervezet küldetése megegyezett a 80 évvel korábban életre hívott radikális csoport céljaival (területi revízió, a magyar zsidó közösség „hatalmi pozíciókból való eltávolítása”). A militáns elvek alapján szerveződött gyűlöletcsoport 2008-ra több részre szakadt, ami az ún. katonai szárny megerősödésének kedvezett.

A 2008-ban az újjászerveződött katonai szárny Véderő Honvédei Nemzeti Felszabadító Front néven legfontosabb céljaként „a magyarság militáns felkészítését” jelölte meg. A csoport aktivitását mutatja, hogy csupán 2010 nyarán négy nyílt katonai kiképzőtábort rendezett, amelyek során a csoport, illetve a társszervezetek tagjainak erőnléti, harcászati és fegyveres felkészítése folyt. A „tisztek” elmondása szerint ezekben a táborokban „a cigányság, a zsidóság, illetve az elhibázott politikai döntések miatt” kialakult „háborús helyzetre” való felkészítés zajlik.

A szervezet eszmeisége erősen militáns. Ennek megfelelően szervezeti felépítése erősen hierarchikus, tagjai a Magyar Honvédség hivatásos állományának egyenruháját imitáló öltözéket viselnek.

A gyűlöletcsoport rövid távú céljai között szerepel, hogy mind a 19 magyar megyében véderős századot alakítson. Ennek megfelelően a katonai kiképzőtáborok alkalmával, illetve az interneten folyamatos tagtoborzást folytat. A propaganda plakátokon a Véderő tagjai antant sapkában, arcukat szénnel feketére festve, terepszínű öltözékben, derékig iszapban gázolva, karjukban fegyverrel hívnak fel a csatlakozásra. A tagfelvétel korhoz, magassághoz és fizikai állóképességhez kötött, ennek megfelelően a válogatást követően a jelentkezők a „leventeképző”, a „katonai rendész”, a „rohamosztagos század”, a „gyalogos század”, illetve a „díszszázad” a tagjaivá válnak.

A Véderő első nyilvános szereplésére 2008-ban, egy kormányellenes demonstráción került sor Budapesten. A katonai egyenruhára emlékeztető uniformisban felvonuló szervezet tagjai közül a Véderő „főparancsnoka” szólalt fel. Eszes Tamás a demonstráció eredeti témájától elkanyarodva a magyar roma és a meleg közösséget támadta.

A csoport neonáci ideológiai hátterét támasztja alá, hogy az újkori MOVE egyik alapítója, Koncz Hunkürthy Attila korábban egy közösségi portálon náci karlendítéssel tisztelgett, bemutatkozó oldalán pedig a nemzetiszocialista retorika jegyében született bejegyzés volt olvasható: „Ha egy rassz szellemisége statisztikailag lejjebb van egy adott rasszhoz képest, akkor az alsóbbrendűbb a másik rassznál; Ez pedig nem fajelmélet, hanem biológiai tény!"

A Véderő szoros kapcsolatot ápol több más gyűlöletcsoporttal és rendszeresen képviselteti magát a szélsőjobboldali extrémizmus rendezvényein. 2009-ben részt vett a holokauszt áldozatainak emlékére megrendezett Élet menete ellen szervezett provokatív akcióban, a cinikusan „Igazság menetének” keresztelt holokauszt-tagadó rendezvényen. 2010 októberében a csoport képviseltette magát a Pax Hungarica által rendezett megemlékezésen, amely az 1956-os forradalom mellett az 1944-es, Szálasi Ferenc által vezetett nyilas puccs „hőseire” emlékezett.

2011 februárjában lemondott minden tisztségéről Eszes Tamás, a Véderő „főparancsnoka”.

2011 márciusában az Új Magyar Gárda - a 'Szebb Jövőért Polgárőrség' neve alatt – közel egy hónapig tartó rasszista provokatív kampányt tartott Gyöngyöspatán a helyi roma közösség ellen, amihez Véderő egy csoportja is csatlakozott. A gyűlöletcsoport négyfős csoportját a Rendőrség előállította a helyszínen.

2011 áprilisában a félkatonai szervezet nyílt levelében lemondásra szólította fel Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort, amennyiben "nem képes rendet tenni" és kezelni a "cigánybűnözést". 2011 márciusában több szélsőjobboldali ideológiájú csoport erődemonstrációval félemlítette meg Gyöngyöspata roma közösségét. A gyűlöletcsoportok ehhez hasonló eszközöket várnának el a magyar kormánytól a perifériára szorult magyar állampolgárok helyzetének orvoslására.

A Véderő 2011. április elején tett nyilatkozatának megfelelően a hónap közepén hozzálátott egy „országos kiképzőbázis” kiépítéséhez Gyöngyöspatán, közvetlenül a település romák lakta részének szomszédságában. Meg nem erősített sajtóértesülések szerint - a Szebb Jövőért Polgárőrség neve alatt - az Új Magyar Gárda és a Betyársereg tagjai is részt vettek a tábor kialakításában. Az Intézet második Kockázatjelentésében vázolt forgatókönyvnek megfelelően az extrémista szervezet jelenléte súlyosan fokozta a társadalmi feszültséget a településen. Feltehetően a helyzet súlyosbodása és az eddig eredménytelen intézkedések miatt lemondott Gyöngyöspata polgármestere.

2011. április 22-én a Gyöngyöspatán kezdődő Véderő kiképzőtábor miatt összesen háromszáz roma gyermek és nő hagyta el otthonát. A rendezvény végül meghiúsult, miután a Rendőrség garázdaság miatt nyolc résztvevőt szabálysértési őrizetbe vett. Az Egri Városi Bíróság nem jogerős ítéletében megszüntette a bírósági eljárást az őrizetbe vettek ellen. Szabadlábra helyezését követően Eszes Tamás, a gyűlöletcsoport vezetője elmondta: "azt üzenem Pintér Sándor Belügyminiszter Úrnak, hogy most arcon vágta magát ököllel, nem egy pofont kapott saját magától". Hozzátette továbbá, hogy indul a Gyöngyöspatán megüresedett polgármesteri székért. A sajtónak tett nyilatkozata szerint testi sértésért és garázdaságért többször büntették, és a francia idegenlégióban tett szolgálata ihlette a gyűlöletcsoport által viselt egyenruhát.

2011. április végén a tárhely-szolgáltató gyűlöletkeltő és fajüldözésre utaló tartalma miatt zárolta a Véderő honlapját. A gyűlöletcsoport pár napon belül új címen ismét regisztráltatta honlapját, ahol a szervezet megerősítése érdekében azonnal megkezdte a tagtoborzást.

Az Egri Városi Bíróság felmentő ítéletét követően a Véderő és a Betyársereg tagjai fokozatosan visszaszivárogtak Gyöngyöspatára. 2011. április 26-án a helyi roma közösséget ért sorozatos provokatív akciók hatására összecsapás tört ki, ami miatt három embert kórházba szállítottak.

Rendőrség által közzétett felvétel a Gyöngyöspatán 2011. április 26-án kirobbant incidens kezdetéről.
 
2011 májusában felhívásban kérte a szervezet szimpatizánsait, hogy a rendvédelmi szervezetek budapesti tüntetésén Eszes Tamást követve egyenruhában vegyenek részt. A gyűlöletcsoport vezetője bejelentette, hogy bár "nem elégedettek" a rendvédelmi szervezetek munkájának színvonalával, szolidaritásukat kívánják kifejezni a rendvédelmi szervezetek munkatársaival.
 
2011. május 21-22-én a Véderő katonai kiképzőtábort tartott a Pest megyei Csemőn. A résztvevők - többségükben fiatalkorúak és nők - terepszínű, véderős egyenruhában harcászati és fegyverismereti oktatást kaptak, majd gyakorlati feladatokat hajtottak végre. A helyszínre érkező Eszes Tamást a Rendőrség igazoltatta, a tábor azonban hatósági beavatkozás nélkül ért véget.
 
2011 júniusában ismét toborzó akcióba kezdett: internetes plakátokon hirdeti a csoporthoz való csatlakozást. Az egyértelmű kormányzati szabályozást figyelmen kívül hagyva – amely szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít – 2011. június végén katonai kiképzőtábort szervez, amelyen a gyűlöletcsoport tagjai mellett szimpatizánsai is részt vehetnek.
 
2011. június közepén a csoport vezetője Gyöngyöspatán egy „egyeztetés” során – melyen a tavaszi extrémista kampányok nyomán megüresedett polgármesteri székért folytatott választási kampány „kulturált lebonyolításáról” egyeztettek volna – megtámadta az egyik parlamenti párt színeiben induló ellenfelét. Az esetet követően a Rendőrség garázdaság megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. Az előállítására kiérkező rendőrök intézkedésének Eszes Tamás ellenállt, egy társa a rendőrökre támadt. Ezt követően Eszes Tamást a bíróság bűnösnek találta hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, amiért nem jogerős ítéletében egy év hat hónap börtönre ítélte, négy évre felfüggesztve. A gyűlöletcsoport vezetőjét a tárgyalást követően a bíróság szabadlábra helyezte, hogy ezután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai azonnal őrizetbe vegyék, s kihallgatásra Egerbe szállítsák - ezúttal adócsalás gyanúja miatt.
 
Médiavisszhang nélkül maradt a Véderő 2011. júliusi propagandaakciója, amely során „Heteroké a jövő” címmel szervezett demonstrációt „normális szexuális kapcsolatban élő és gondolkodó magyar emberek” számára a budapesti Meleg Méltóság Menet ellen.
 
A Gyöngyöspatán 2011. július 17-én tartott polgármester-választáson a neonáci Véderő csoport vezetője a negyedik helyen végzett. Ezzel meghíusult a magyarországi szervezett extrémizmus eddigi első komolyabb erőfeszítése a politikai hatalom akár helyi szinten való megszerzésére. Eszes Tamás, a Véderő csoport vezetőjeként indult a választáson, melyre azt követően került sor, hogy a Véderő és az Új Magyar Gárda tavaszi rasszista kampányait követően az előző polgármester lemondott. Eszes a napokban választási gyűlést tartott, kampányának középpontjában az "érpataki modell" bevezetése állt. (A "modellt" az ELTE egy kutatócsoportja hasonlította össze egy pozitív emberképre alapozott amerikai kezdeményezéssel). Programjában céljául jelölte meg "a békés egymás mellett élés megvalósítását, a törvény által adott lehetőségek betarttatása és kiaknázása által, mindezt korra, nemre, etnikumi hovatartozásra való tekintet nélkül."
 
2011. szeptember végén ismét bejelentette lemondását Eszes Tamás a Véderő csoport vezetője. Helyét Janicsek János veszi át, aki a gyöngyöspatai verekedés egyik főszereplője is volt. A “lemondás” komolysága ugyanakkor kérdéses: az extrémista csoport az év elején egyszer már eljátszotta ezt a forgatókönyvet. Eszes Tamás akkor is “lemondott”, ami nem akadályozta abban, hogy a következő hónapokban Gyöngyöspatán paramilitáris kiképzőbázis felépítésébe kezdjen, a konfliktus során a csoport vezetőjeként országos ismértségre tegyen szert, majd - sikertelenül - induljon a helyi polgármesteri székért. Eszest ugyanakkor a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti bizottság is beidézte - nem zárható tehát ki, hogy a formális “lemondással” az extrémista vezető a parlamenti megjelenés elől próbál kitérni.
 
 2011. október közepén az Eszes Tamás vezette Véderő csatlakozott a Magyar Nemzeti Gárda ernyőszervezetéhez. Ezzel a két extrémista csoport közötti együttműködés formális kereteket kapott.

„Tudjuk, hogy a bűnözésnek van cigánybűnözés része is és ezek a gátlástalan bűnözői csoportok ha vérszemet kapnak, attól kezdve háborús helyzet alakulhat ki hazánkban. Meg kell szervezni a határon túli erőket, egységbe kell tömöríteni azokat. A Magyar népet elnyomni tovább sem, itthon, sem kint a gúnyhatárainkon kívül nem nyomhatja el senki! Nemcsak a hangunkat kell felemelni, hanem a tettek mezejére kell lépni.

(Eszes Tamás, 2008.)

„Nem kell csodálkozni azon, hogy egyre erősebb a zsidóság által elfojtani próbált nemzeti tudat és hagyományaink előtérbe helyezése. Mint minden gazdasági válságnál a szélsőjobb megerősödött és 10-20 évre hatalomra került. Ez van most is folyamatban. A történelem ismétli önmagát.”

(Eszes Tamás, 2009.)